A kéklő Mátra erdő borította lejtői és az Alföld északi pereme - a hegyvidék és a síkság- találkozásánál, vonzó természeti környezetben épült Gyöngyös, Heves megye második legnagyobb városa, a „Mátra Kapuja”. A Budapestről észak-keletre közel 80 km-re fekvő város a Mátra-vidék kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központja.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
A város a történelem során többször is a tűz martalékává vált, hamvaiból főnixmadárként mindig újjászületett, mégis szinte minden történelmi korszakból őriz jelentős és szép emlékeket. A város lakóit a kíméletlen lángokra, a „vörös kakasra” a belvárosban egy szobor emlékezteti. A város hangulata egyáltalán nem őrzi a szomorú eseményeket. A mátraaljai város elsősorban a pár éve megújult, mediterrán hangulatú Fő terével várja a látogatóit.
)
A városközpont kiemelkedő épülete a barokk stílusú Szent Bertalan templom. Kincstárában komoly értéket képviselő reneszánsz liturgikus tárgyakat õriznek. Értékes műemlékei közé tartozik a ferencesek temploma és kolostora, amelynek alapítása az 1370-es évekre tehető, és kriptájában nyugszik a Rákóczi-szabadságharc legendás generálisa, Vak Bottyán János. A kolostorban található az ország egyetlen olyan rendi könyvtára, amely a középkor óta egyfolytában működik és 14 ezer kötete között 200 darab ősnyomtatvány található.
)
Gyöngyös jelképének tartják az Orczy-kastélyt őrző kőoroszlánokat. A kastély épülete, amely a Mátra Múzeumnak ad helyet, jelenleg teljes rekonstrukció alatt áll. A helyreállítás során visszakapja eredeti alakját, restaurálják az újonnan megtalált freskóit, rehabilitálják a régi angolparkot és kibővített, modern múzeumot alakítanak ki.
)
KULTÚRA
A gyöngyösi Ferences könyvtár hazánk egyetlen középkori kolostor-könyvtár műemléke. A magyar könyvalkotás, a kódexírás és másolás első műhelye volt, így szerepe a hazai művelődéstörténetben páratlan. 1475-ből származó oklevél szerint már éltek ferencesek Gyöngyösön, valószínű, hogy a könyvtár alapítása is erre az időszakra tehető.
A Szent Bertalan út 3. sz. alatt találjuk a Felsővárosi plébániahivatalt, az egykori Almásy házat, vagy más néven a Szent Korona Házat. Az Egyházi kincstár épülete a Szent Bertalan templom mögötti utcán található. Az egyedülálló — az esztergomi után hazánk második legjelentősebb — egyházi gyűjteményben filigrán kelyhek, gótikus és barokk monstranciák, miseruhák, könyvek láthatók.
A Mátra Múzeumnak jelenleg az Orczy kastély ad otthont, de a kiállítások két épületben látogathatók. Az Orczy kastélyban a helytörténeti, vadászattörténeti és az őslénytani kiállításokat tekinthetik meg a látogatók. 2009-ben nyitották meg a másik épületben, vagyis pavilonban a természettudományi kiállítást.
)
BORKULTÚRA
A szőlő és a bor városához, a Heves megyei Gyöngyöshöz tartozó Farkasmály Gyöngyös és Mátrafüred közötti 24-es útról egy kis jobbra leágazó úton, a Sárhegy nyugati lábánál található. A területet Károly Róbert király 1327-ben Széchenyi Farkas fiának adományozta, vélhetően innen származik az elnevezése.
)
Az első pincéket még a XVIII. században vájták a Sárhegy andezit tufa rétegeibe, különleges mikroklímát teremtve a borok optimális érleléséhez. A zárt pincesort több mint 25 pince alkotta, középen a pincecsősz házával, aki figyelte a présházakat.
A világháború és az azt követő államosítások visszavetették az itteni szőlőtermesztést és a présházak is hanyatlásnak indultak. Csak az utóbbi években kezdték el felújítani a lepusztult állapotba került présházakat. Az évszázados platánok mögött rejtőző, szépen gondozott pincék előtt egyedülálló módon kétszintes présházakat is találunk.
A Mátrai borvidék területén lévő pincesor régen a nagy mulatozások színhelye volt. Ma már sajnos az embereknek egyre kevesebb idejük van arra, hogy a barátokkal, ismerősökkel összejöjjenek, és vidám énekszóval ünnepeljenek meg egy-egy családi eseményt vagy a szőlőmunkálatok befejezését. A szokásos mulatságok emlékét idézve most már évről évre itt kerül megrendezésre az Ivó Napi Pincejárás, amelynek keretében bordalnokok is szórakoztatják a vendégeket.
FÜRDŐKULTÚRA
A gyöngyösi strand 2007. május 14-én zárta be kapuit, több évtizedes üzemelés után, ugyanis az Európai Uniós szabályoknak megfelelően a vízforgató berendezés hiánya miatt felújítási munkálatokra volt szükség. A strand bezárása után nem sokkal megkezdődtek a munkálatok. A régi medencéket lerombolták, majd újratervezték és újraépítették, így mostantól feszített víztükrű medencék üzemelnek, megfelelve a szigorú szabályoknak. A felújítás után új nevet viselő Gyöngyösi Strand és Termálfürdő 2008. június 8-án nyitotta meg kapuit.
)
ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
Május közepén rendezik meg a Farkasmályi pincesoron az Ivó napi pincejárást, ahol borkóstolás, szabadtéri ökörsütés szerepel a programban. A több napos rendezvény másik helyszíne a város Fő tere. A mátrai borok kóstolása mellett itt népi iparművészek bemutatója és kirakodóvásár is szerepel a kínálatban. Természetesen minden évben megválasztják a város borát, amit szakmai és társadalmi zsűri ítél oda.
)
Kétévente júniusban rendezik meg a Mátrai Veteránautó Találkozót, ahol a ritkaság számba menő járműveket csodálhatunk meg. Ám ezek a szépen karban tartott autók nemcsak kiállítási díszként szerepelnek a Fő téren, hanem rali versenyen, ügyességi bemutatón mérik össze tudásukat.
A térség legnagyobb szüreti rendezvénye szeptemberben egész hétvégére szóló színes programmal várja a látogatókat. A mátrai borok bemutatója és kóstolója mellett a hagyományos szüreti felvonulásra is mindig sokan kíváncsiak. Általában szombati napon rendezik a szüreti gulyás szabadtéri főzőversenyt.
VÁROSTÖRTÉNET
A település nevét Gungusként először 1261-ben említik, majd az Anjou Károly Róbert király 1334-ben Gyöngyöst mezővárosi rangra emelte és kiváltságokkal látta el. A szőlőművelés és a bortermelés, a városon áthaladó kereskedelmi utak és állandó piac miatt a város gyors fejlődésnek indult, amit segített a XIV. században a városba települt ferences rend is.
)
1546-tól 1687-ig Gyöngyös török uralom alá került, de mint szultáni magántulajdon védettebb lett, ezért a szőlőművelés bortermelés és a kereskedelem, különösen a borkereskedelem virágozhatott tovább. A XVII. század elején megjelentek az iparos céhek. A város a Rákóczi-szabadságharc során 1703-1705 között fontos szerepet játszott, de ez nem törte meg a török kiűzése után megindult városiasodást. Ekkor már a barokk stílusban épült épületek határozták meg a városképet.
Gyöngyöst és környékét súlyosan érintette az 1880-as évek végén a szőlőket kipusztító filoxéria, ami tönkretette a várost éltető szőlőművelést és borkereskedelmet. Ennek ellenére a századfordulón megkezdődött a város közművesítése, új utak épültek megkezdődött a fásítás, alakult, szépült a város. 1917. május 21-én, a kórház mosdójából kipattant szikra lángba borította a várost.
)
Hatalmas, tomboló tűzvész támadt, ami a város nagyobb részét romba döntötte, elpusztítva 549 házat, 1400 melléképületet. A katasztrófában 11 ember vesztette életét, és több mint 8000 maradt hajléktalan. Az oltást hátráltatta a vízhiány, így a tűzoltóvizet vasúti tartálykocsikon szállították, de erre a célra felhasználták a városban található borkészletet is!
A tűzvész után két nappal IV. Károly király és hitvese látogatta meg a várost. A király törvényben rendelkezett az újjáépítésről, amit nagyértékű adománnyal is támogatott. Gyöngyös újjáépítéséhez országos gyűjtés indult, ami az I. világháború után Warga László építészprofesszor tervei alapján kezdődött és ezt követően kapta a város mai vonzó arculatát. 1945 után Gyöngyös a belvároson kívül terjeszkedett, ott épültek az új lakótelepek, így a viszonylag kis területű belváros megőrizte báját, hangulatát.
)
